Még a hét elején szembesítettek azzal, hogy mennyire megváltoztam mostanában. Bunkó lettem, beképzelt, és lenézően viselkedek mindenkivel. Ma pedig rájöttem, hogy bármennyire is igyekeztem minél több dolgot megtudni, annál kevesebben merik elmondani nekem a titkaikat. Pletykás lettem. Bunkó, beképzelt, és pletykás.

Nem tudom mikor lettem ilyen. Év elején még normális voltam. Na jó, a normális kissé túlzás, de nem voltam ilyen. Nem voltam olyan, mint Scarlett (ez természetesen nem az igazi neve, csak kitaláltam egyet). Scarlett mindig is egy beképzelt, pletykás csaj volt, aki amint megtudott valami titkot rólad, máris szétkürtölte mindenkinek. És én olyan lettem mint ő. Senkit sem utáltam jobban nála az elmúlt 5 évben, és megesküdtem, hogy sosem leszek olyan, mint ő. És most mégis olyan vagyok. Nem értem, hogyan, mikor, miért lettem ilyen? Én nem akartam ilyen lenni! Amint megtudok valakiről egy titkot, máris elmondom Natashának és Stacynek(újabb fantázianevek. az összes ismerősöm és én magam is ilyen, nem magyar neveken fog szerepelni ebben a blogban, mivel nem szeretném, hogy bármelyikük is magára ismerjen, ha erre tévedne), akik persze már nem adják tovább másnak, és így ők nem pletykásak, én viszont igen!! És most, ha így belegondolok, ha én nem vagyok, ők gyakorlatilag semmiről sem tudnának, ami a felszín alatt történik! Ők megtudnak egy-két dolgot a lányoktól, de a rajtam keresztül a fiúktól kapott infók nélkül semmit sem értenének!! És mostantól ezeket az infókat nem fogják megkapni. Újévi fogadalomként (bár kicsit korán, de) megfogadom, hogy többet semmilyen titkot, információt, semmit nem pletykálok el senkinek! Nehéz lesz eleinte, de egy idő után meg fogom szokni, ebben biztos vagyok.
Bunkó, beképzelt és lenéző.Ezek ellen nehezebb tennem, mivel a pletykálás elkerüléséhez csak annyi kell, hogy ha valaki azt mondja, hogy "ezt ne mondd el senkinek!" akkor azt nem mondom el senkinek. Ahogy eddig is kellett volna tennem. De a bunkóság magától jön, erről nem tehetek, túl sokat használtam a fiúkkal ezt a stílusomat, és rászoktam, a bunkó lett az alapállapotom. Meg a lenéző. Ezek ellen csak úgy tudok tenni, ha a fiúkkal is jófej leszek, ami...végülis nem is olyan vészes dolog. Oké,
Pletykálásról hogyan szokjak le, pipa.
Hogyan ne legyek bunkó és lenéző, pipa.
Beképzeltség. Natasha és Stacy azt hozták fel, hogyha Briannel, vagy Dannel járnék, még inkább beképzelt lennék. So, ezek szerint vszínűleg azért lettem beképzelt, mert jól alakulnak a dolgaim és jóban vagyok Briannel és Dannel (ráadásul Brian egyfolytában növeli az egómat!). A beképzeltség ellen így nem nagyon tudok tenni, mert nem akarom sem azt, hogy rosszul alakuljanak a dolgaim, sem hogy Briannel és/vagy Dannel összevesszek. Szóval csak annyit tehetek, hogy odafigyelek arra, hogy mikor mit mondok, és nem leszek ennyire egoista.
Összegzés:
Fogjam be a számat, és ne pletykáljak,
Legyek kedvesebb mindenkivel, legfőképp a legjobb barátnőimmel,
Ne legyek egoista, és figyeljek hogy mikor mit mondok!
Nem is hangzik olyan nehéznek a dolog... De ezek a szokások túlságosan hozzámnőttek ezalatt a 4 hónap alatt, szóval nem fog minden olyan simán menni.
I'm not perfect, but I'm going to change. The change is hard, but I should try it.
2008.12.20.

A bejegyzés trackback címe:

Trackbackek, pingbackek:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.